23.fejezet.-Veszekedés

Reggel arra ébredtem, hogy valaki kelteget.
-Sasha-szólitott meg Justin.Kinyitottam a szemeimet, az órára nézet.Fél tizenegy.
-Korán van még.-húztam őt is be az ágyamba.
-Nos, ezt nem tudom ellenezni-vigyorgott.
-De szemét vagy.Amúgy miért kellene felkeljek?-kérdeztem.
-Pakolni.Megyünk Atlantába.-karolta át a derekam.
-Mégis miért?-kérdeztem.
-Ott fogjuk köszönteni az új évet-mondta.
-Úú de bölcs lettél-mosolyodtam el-És anyáék is jönnek?-kérdeztem.
-Nem, csak mi megyünk.
-Mi ketten?-meresztettem nagy szemeket.
-Igen.-mosolygott.Viszonylag élvezi a helyzetet.
-És...akkor....de hogy?Úgyértem mivel megyünk?
-Repülővel.Magángéppel.
-Na jó.-adtam be a derekam-De most kifele, kel öltözzek.-ültem fel.
-Naa...
-Ne nyafogj, hanem szedd a popsid, és kifele.-mutattam az ajtómra.Justin felállt és kiment.A gardróbba mentem, és felvettem pár cuccot, hogy mégse rohangáljak pizsamában,majd lementem.
A házba senki nem volt, Justinon kivűl.
-Na oké, de hol vannak anyáék?-kérdeztem.
-Hát, Kim a munkába, mivel behívták reggel, Nate pedig még a karácsonyi bulin tartózkodik-mondta, miközbe leültem mellé a kanapéra.
-És te megint itt vagy?-néztem fel rá.
-Mentem-állt volna fel, de visszahúztam.
-Nem arra céloztam.
-Tényleg Sasha?-felálltam.
-Mi ütött beléd Justin? -kérdeztem kicsit sem kedvesen.
-Kihasználsz, Sasha, az van.-mondta.
-Miből gondolod ezt?-kérdeztem.
-Csak azért próbálsz kedves lenni velem, hogy Eric féltékeny legyen.A vak is látja.-mondta, majd a földet kezdte el pasztázni.Beültem az ölébe, mire rámnézett.
-Nem használlak ki.-mosolyogtam rá, majd két kezem közé fogtam az arcát és megcsókoltam.Elmosolyodott, majd visszacsókolt.Levegőhiány miatt húzódtam el.
-Higgyem is el?-vigyorgott pimaszul.Szembe fordultam vele, még mindig az ölébe ülve.
-Higgyed is el.-fontam kezeimet össze a tarkóján, ő pedig a derekamra tette kezeit.
-És ha nem hiszem el?-döntötte homlokát az enyémnek.
-Kapsz gumicukrot-felcsillant a szeme.Készülődtem kiszállni az öléből de visszahúzott.-Nem nyúlik a kezem-kuncogtam fel.
-Már inkább te, mint a gumicukor.-szoritott erősebben magához.
-Ez nagyon durva.Inkább én mint a gumicukor?Hisz a gumickor a mindened-emlékeztettem.
-És ha én azt mondom, hogy most nem abból kérek?
-Akkor azt mondom, hogy perverz vagy.Állj-tettem a gondolkodót-te mindig az vagy-vigyorogtam rá szemtelenül és kipattantam az öléből.
-Na megállj-jött utánnam.Felszaladtam az emeletre, be a szobámba, onnan a fürdőmbe.épp akartam bezárni az ajtót, amikor Justin bejött rajta.Kulcsra zárta, majd közeledni kezdett.Én pedig hátráltam.Amikor beléptem a zuhanyzókabinba, míg ő csak kajánul elvigyorodott és megengedte a vizet.Na persze, csak ő szenedjen: egy határozott mozdulattal őt is behúztam, egyenesen a zuhanyrózsa alá.Majd amikor rámnézett győztesen elvigyorodtam.-De rossz vagy-jelentette ki.
-Ez vagyok én-nyomtam puszit szája sarkába,amiből ő ügyesen csókot formált.Nekinyomott a falnak, úgy csókolt tovább.Keze a derekamról a felsőm alá csúszott, hátamat simogatta.Zihálva hajolt el.
-Mielőtt még megbánnánk hagyjuk abba.-vette szaporán a levegőt.
-Na igen, ezelőtt két évvel bizony nem így gondolkodtál-dünnyögtem.
-Mi?
-Az Justin, hogy én a józan eszemmel belementem a játékodba, habár te tök részeg voltál.Nem tudom hogy követhettem el egy ekkora hibát, hogy neked adtam olyasmit, amit sose kapok vissza, mellesleg meg se érdemelted.-mondtam miközbe az ajtó fele mentem, majd mondandóm végén faképnél hagyva Justint,szavaimat nyomatékositva erősen becsaptam magam után.A gardróbba vettem az irányt, még jó, hogy volt ott is egy törölközőm.Megtörölköztem, majd átöltöztem, felvettem a csizmám, a dzsekim, s könnyeimmel küszködve kimentem.