2011. augusztus 10., szerda

13.fejezet.-Visszatérés. /Part.2./

-Persze-mondta-A nevem AySel Sasha Braun.
A golyóstollam kupakja-amivel játszadoztam-halk koppanással jelezte, hogy kiesett a kezemből és sikeres 'földet ért' a padomon.Pár másodpercig levegőhöz sem jutottam, majd körülnéztem barátaimra, akik ugyanolyan 'tünetekkel' rendelkeztek.Hófehéren meredtek maguk elé, vagy éppen néztek egymásra.
5 hónap és 1 k**va SMS-t nem küldött egyikünk se.Hogy felejthettük úgy el?
Sasha szemszöge:
Ex-barátaim holtfehéren meredtek maguk elé,néztek egymásra.
-Köszönöm-fordultam az oszi fele-, hogy nem tetszett elmondani ki vagyok-mondtam majd leültem az első padba.

Az óra hamar eltelt,mindenki kiment kivéve engem meg őket.
Szemem sarkából láttam, hogy közelednek, amikor egy angyali hangot hallottam:
-AySel!
-Eric-álltam fel és öleltem meg.
-Végre, hogy látlak.Telefonon nem ugyanaz.Gyere menjünk, mutatok neked egy helyet.-húzott kifele-Sziasztok-köszönt el a többiektől.
Lola szemszöge:
Kikerekedett szemekkel néztem Eric és Sasha hült helyére.
Képtelen voltam felfogni, hogy Eric, elfoglaltsága ellenére is, képes volt hivni Sashát, mi meg...semmi.
Hirtelen rezegni kezdtem.Azaz a telefonom a zsebembe.Előhalásztam, majd láttam, hogy Molly-tól (?) kaptam SMS-t:
Helló csaaajszii.Akarod tudni hova mentek Eric és Sasha?
Szijja.Normális.Tudod a cimet? pötyögtem a választ.Egy perc sem kellett visszairt.
Persze.Az erdő bejáratától letérsz balra, és ott van egy kis park.És egy nagy,öreg diófánál kel, hogy legyenek.
Szeretlek csajszi.Tüntem.Puszi Lo :)
-Gyertek, tudom hol vannak-tettem vissza a telefonom és vettem a dzsekim meg a táskám.Leszarom, hogy hiányzunk ma, de muszály.
A többiek is követték példámat majd elindultunk arra, amerre Molly diktálta.
Sasha szemszöge:
Eric egy nagy diófához hozott.Egy parkban volt ez a -kb.100 éves- diófa. Leült az egyik közeli padra. Követtem példáját.
-Tetszik?-kérdezte
-Nagyon-bólintottam.
-Kérdezhetek valamit?-szeme kiváncsiságot rejtett.
-Persze.
-Mi volt köztetek Justinnal?-kicsit ledübbentett de úgy éreztem, joga van tudni.
-Két évvel ezelőtt nyaralni mentünk Atlantába.Anya egy 'átlagos vásárlásról' Johnnal tért vissza.Nagyon nem tetszett.Nem gondoltam volna, hogy lesz valaki más az életébe-habár apa elhagyott minket-.Ezért elszaladtam.Megtaláltam egy kis helyet, ahol csak egy személy volt.Az Justin volt.Akkor indult be neki a karrierje.megismerkedtünk, aztán kb. 2 hétre rá elhivott randizni, ahol megcsókolt.Majd egy héttel később megkérdezte, ha akarok-e a barátnője lenni.Én meg beleegyeztem.Aztán a nyár végén, amikor visszajöttem Denverbe, ugyanaz történt, mint most.Nem keresett,nem érdekeltem.Egészen amig újra nem találkoztunk.
-Nem semmi-bólintott Eric.-Nézd-mutott előre, ahol barátaimat láttam, amikor odanéztem.
Most vagy soha.-gondoltam magamba-El kel mondjam azt amit érzek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése