Ahogy Cole kiejtette az utolsó szót, fagyasztott csirkévé váltam.Pár perc csönd után észbekaptam:
-HOGY MIII????Na oké-sóhajtottam.-És miért nem tudunk róla?-estem neki.
-Mert...nem tom....egyszerüen még alig jöttünk össze, meg ott volt a kavarodás, aztán jött Justin is, és...-folytatta volna, de félbeszakitottam.
-Nehogymá' Justin legyen mindennek az oka-magam is meglepődtem kijelentésemen.Cole nagy szemeket meresztett rám.
-Mit nem tudok?-kérdezte
-Sokat.Ahogy én se-néztem rá egy amolyan 'naerreválaszolj' pillantással.
-Szerintem menjünk vissza-állt fel.Szó nélkül követtem példáját, majd visszamentünk a szállodába.Hangos kiábálások hallatszottak a lakosztályunk felől.
Gyorsan benyitottam.Nem épp egy megszokott látvány fogadott: Anya veszekedett apámmal a barátaim előtt.
-Mi folyik itt?-csaptam be a lakosztály ajtaját, majd melleim alatt keresztbe fontam karjaimat.
-Megcsalt-'árulkodott' anya.Komolyan mint az ovisok.-Még hozzá Justin anyjával-mindannyiunknak koppant az álla.Justinra néztem egy amolyan 'nabaszdmegmostmitcsinálunk?' pillantással.
-És mi van?-esett 'apa' anyának.
-Az van, hogy már nincs mit keress nálunk-vetette szemére anya.
-Tévedsz.A ház az én nevemen van.-vigyorgott John gonoszul.Most már nem érdemli meg, hogy apának szólitsuk.
-Akkor költözünk ide.-jelentette ki anya.Nem lenne gond,van itt nyaralónk, de eszem ágában nincs ideköltözni.
-Nem-mondtam hidegen.
-De.Én nem fogok ott lakni vele egy házba.-mondta anya.
-Anya én nem fogom ott hagyni a hazámat!-emeltem fel a hangom.-És a barátaimat sem.-ilyen magabiztos sose voltam.
Körülnéztem.Mindenki megszeppenve állt,próbálta emészteni a történteket.
-Sajnálom Sasha, de nincs választási lehetőség-közölte anya hidegen.Szemembe könnyek gyűltek,összeszoritottam fogaim, hogy ne sírjam el magam.
-Utállak!-orditottam, és kiszaladtam a lakosztályból.Beszálltam a liftbe és megynomtam a földszintet.
Épp mentem volna ki a szállodából amikor hallottam, hogy valaki szalad mögöttem.
-Várj már AyS-hátrafordultam.Justin eszeveszett tempóban szaladt le a lépcsőkön, majd előttem 'lefékezett'.
-Ne szólits úgy.És mit akarsz?-kérdeztem flegmán.
-Sajnálom-hajtotta le a fejét.
-Nem a te hibád-mondtam.
-Nem azt...Hanem, hogy újra kellett láss.-nézett fel rám.
-Habár haragszok rád, én örülök, hogy újra láthattalak-mosolyodtam el halványan és megöleltem.
Hiba volt.Mámoritó illata újra rabul ejtett és éreztem...nincs szabadulás.
Amikor elengedtem vigyorgó képével találtam magam szembe.
-Na de ne gondold, hogy megbocsájtottam-néztem rá komolyan,mégis mosolyogva.
-Pedig azt gondolom-kapta el a derekam és megcsókolt.
Eric szemszöge:
Mentem lefele, hogy keressem AySelt.
Leérve, egy mérhetetlen düh fogott el.Most betelt a pohár.Mégis mit képzel Bieber, hogy elveszi a barátnőmet?Habár még nem kérdeztem meg tőle, de akkor is.
Az volt a szerencséje a kölyöknek, hogy páran felismertek, így autogramot kellett adjak nekik.
Amiután elmentek vártam, hogy AyS és Bieber fejezzék be a 'munkájukat'.
Sasha szemszöge:
Amikor elhajoltam körül néztem, nehogy valaki meglásson.A recepciós pult mellett Eric állt, csalódott tekintetét enyémbe fúrva.Justinra néztem, aki látszólag dühös volt.Jobbnak láttam felszaladni a lakosztályba.Szégyen a futás, de hasznos.Felérve, sírva bementem a szobámba amit most Krissel osztottam meg.
Látszólag meglepődött arcom láttán.
-Miaz csajszi?-ölelt át.
-Hülye vagyok-szipogtam.
-Mi történt?-jött be Molly Loval,Chelsel és Ariellel az oldalán.
-Nem is tudom, hogy nevezzem-nyugodtam le kicsit.-Justin megcsókolt, Eric ezt látta.És..és hibásnak érzem magam, habár egyiköjükkel sem járok-mondtam.
-Nem kel-biztatott Chels-Ha egyikkel se jársz akkor semmi baj szerintem-mondta.
-Csakis.Ezen nem kel idegeskedned,-helyeselt Lo is.
-Csak az a cucc, hogy most biztos a recepciónál verekednek.-hajtottam le a fejem.
-Nem-hallottam egy rekedt fiúhangot.Felnéztem, Justin állt ott.A csajok egyenként kimentek.Francot már, most kel itt hagyjanak?-Sajnálom az előbbit.És most csak azért jöttem,hogy búcsúzzak-furcsán nézhettem rá-Megyek túrnéra-mondta.
-Ja...
-Akkor hát szia-jött közelebb és megölelt.Jól esett...túl jól.
-Szia.Jó munkát-mosolyogtam rá.Visszamosolygott, majd kiment.Eldőltem az ágyon és a mai napon gondolkodva,álomba szenderültem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése