15.fejezet.-Mi

Amikor elengedtek a többiek,megdöbbenten vettem észre, hogy Justin áll ott.
-Hát te?-kérdeztem.
-El se búcsúztál, így jöttem én elbúcsúzni.-vigyorgott, mire mindenki nevetni kezdett, kivéve Ericet.
-Justin telefon is van.-mondta Chels.
-Igen, tudom, de mi van ha elakarok személyesen búcsúzni a barátnőmtől-mondta és átkarolta a derekam.
-Barátnő?-kérdezték egyszerre barátaim tágra nyilt szemekkel.
-Jó tudni-mondta Eric és elsétált.
-Justin, én nem vagyok a barátnőd-ráztam le a kezét magamrólés indultam meg Eric után.
-Ugysem szeret-hallottam Justin hangját már a tűvolból.De nem érdekelt.Most csak Eric érdekelt, és az,hogy érjem utol és tisztázzam le végre vele ezt a témát.
Hamar meg is láttam, így utánnaszóltam.
-Eric, várj meg!
Egy pillanatra hátrafordult majd megrázta a fejét, de megállt.Odaszaladtam hozzá, egyenesen elébe álltam.
-Miért nem mondtad el?-kérdezte.
-Mert nem volt mit.Nem igaz ez az egész.A Justinos mese már história.Mást szeretek-néztem mélyen a szemébe.
-Mégjobb-motyogta majd újra elindult.Vártam egy kicsit majd utánnakiáltottam:
-Te vagy az!
Mind akit az áram rázott meg, oly gyorsan fordult hátra.
-Én?-kérdezte miközben jött visszafele.Hevesen bólintottam.Elmosolyodott, majd megcsókolt.Lassan, érzelmesen.Szinte rögtön visszacsókoltam, mindent kizártam csak Ő meg én voltunk.Mi.
Levegőhiány miatt elhúzódtam,alsó ajkamba harapva néztem fel rá.
-Akkor-kérdezte kb. 1 perc csend után.-Lennél a barátnőm?
-Lennék-mosolyogtam majd megöleltem.Pár pillanat után elhúzódtam, megfogtam a kezét, ujjainkat összekulcsoltuk és úgy mentünk vissza a többiekhez.
Justin már nem volt ott.Nem is nagyon akartam.Észre is vették a srácok a kezünket, de leintettem, hogy kussoljanak.
Hazaindultunk, útközben egyre fogytunk.A házunk elé érve szembefordultam Ericel:
-Köszönöm-mosolyodtam el.
-Nem-rázta meg a fejét majd megölelt.Válla fölött Molly-t láttam amint mosolyogva figyel minket.Intettem neki, hogy maradjon csöndben,felhivom később, majd elengedtem Eric-et.
-Megyek.-csókoltam meg.-Szia-indultam befele.
-Szeretlek-olyan jó volt hallani tőle ezt.
-Én is-formáltam újjaimból szivet, majd intettem neki, és bementem.Vigyorogva dőltem neki az ajtónak, fejemet rázogatva.
Ez után kihámoztam magamat a ruhákból,és a konyhába mentem.Túl nagy csend volt.A hűtőn találtam egy cetlit:
Mentünk bevásárolni.Ha éhes vagy akkor tudnod kel,hogy csak két szelet pizza áll rendelkezésedre.Sietünk. Mike.
Na szuper.Dehát az is jobb a semminél.Kivettem a még létező kaját a hűtőből, hozzá táritottam egy fél literes Cappyt és a táskámmal együtt felmentem a szobámba.
Le se raktam rendesen a cuccokat, csergett a telefonom.Lo.Na te.Be akarják pótolni az 5 hónap kimaradást?Végül felvettem.Köszönést nem lehetett hallani de egy csomó visitást igen:
-WÁÁÁÁ-kb. 1 méterre volt a telefon a fülemtől mégis tökéletesen kivettem, hogy Lo,Ariel,Chels és Kristen szedik szét a dobhártyám.
-Csajok!-kiabáltam mire mindegyik elhallgatott-Még szükségem van a fülemre-mondtam.
-Bocsi, de na mégis.Azért nem egy mindennapi pasival jársz-biztos voltam benne, hogy Ariel húzogatja a szemöldökét.
-Nem, de...
-Semmi de.Mi kérdezünk itt-adta ki Kris a parancsot-Mi törtééént?-húzta el a szót.
-Láttátok ti is, nem?-mondtam mint aki nem tudja, hova akarnak a dilis barátnőim kilyukadni.
-Na, tod mit AySel Sasha Braun?Részleteket követelünk-'robotositotta' Chelsea a hangját.
-Megcsókolt.Happy?-forgattam meg a szemeimet.
-Éééés?-faggatott Lo.
-Ennyi.-tudtam le a témát-De veletek mi még van?Kris még jársz Cole-al.
Amióta tudom ezt, sose kérdeztem meg Kristől.
-Öhm...izéé....
-Mi izé Kris?Miért nem tudunk mi róla?-véltem felfedezni Chels hangját.
-Köszi Sasha-szinte láttam magam előtt Kris grimaszoló képét, mire gonoszan elvigyorodtam.
-Nincs mit.Nos csajok megyek.-néztem ki az ablakon, ahol láttam, hogy anya parkol le a kocsival.-Sziasztok.
-Szia-hallottam a válaszokat, majd kinyomtam.
Lebatyogtam a konyhába, ahol üdvözöltem Mikeot és anyát.Azonban nem egyedül jöttek...